Damoklész kardja – avagy tartaniuk kell-e tüneteik súlyosbodásától az ételallergiásoknak? 

Online Bejelentkezés

Dr. Hidvégi Edit PhD

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Diétahiba – kell-e tartani a tünetek erősödésétől?

–Az ételallergiás tünetek megjelenési formája és súlyossága egyénenként változik: az enyhébb hasi panaszoktól, bőr- és légúti tünetektől a súlyos légzési elégtelenséggel vagy vérnyomáseséssel járó életveszélyes állapotig (anafilaxiás sokk) terjedhetnek. A tünetek erősségétől függetlenül azonban az ételallergia a legtöbb esetben szigorú diétás megszorítást igényel – mondja dr. Hidvégi Edit. Hozzáteszi: míg vannak, akik idővel kinőhetik ételallergiájukat, másoknál súlyosbodhatnak is a tünetek az életkor előrehaladtával. Ez utóbbi a serdülők és fiatal felnőttek esetében például igen gyakran egyfajta kockázatvállaló magatartás következménye. Ez a korosztály szívesen feszegeti a határokat, és rúgja fel az ételallergia által megkövetelt rendkívül szigorú szabályokat (pl. az allergént tartalmazó ételek elfogyasztásával).  

De vajon mennyire kell tartaniuk a diétára ügyelő allergiás betegeknek a későbbiekben a véletlen diétahiba miatt bekövetkező erőteljesebb, akár életet is veszélyeztető tünetektől?

Amint arra Hidvégi doktornő felhívja a figyelmet, az ételallergiát övező mítoszok egyike, hogy a reakciók minden egyes alkalommal, amikor a beteg találkozik az allergénnel, automatikusan rosszabbodnak – ez azonban téves gondolat. Sajnos egyelőre nincs nálunk a bölcsek köve, így a jövőbeli reakciók súlyosságát, ami az enyhétől az életet veszélyeztető tünetekig terjedhet, nem tudjuk megjósolni. Az anafilaxia kockázata – annak ellenére is, hogy rendkívül ritka – mégis Damoklész kardjaként lebeghet az allergiások feje felett, és szorongással töltheti el őket, különösen azokat, akiknél korábban kialakult már a túlérzékenységi reakció ezen legsúlyosabb formája. Klinikai vizsgálatok azonban nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a korábbi anafilaxia előre jelezte volna a fatális vagy életveszélyes reakciók későbbi kockázatát, mint ahogy az sem igaz, hogy az anafilaxia kockázata a családon belül öröklődik.

Mi befolyásolhatja az allergiás reakciók súlyosságát?

–Az allergiás panaszok erőssége azért is bizonytalan, mert különféle külső és belső tényezők (ún. kofaktorok) hatnak rájuk, így egy allergiás beteg esetében az allergén kerülése mellett ezeket a tényezőket is számításba kellene venni. Ez azonban korántsem egyszerű, már-már lehetetlen vállalás. Arra vonatkozóan is meglehetősen kevés vizsgálat áll rendelkezésre, hogy ezek a kofaktorok milyen gyakran játszanak szerepet az élelmiszer-allergiás reakciókban – magyarázza Hidvégi doktornő.

Mindenképpen fontos kofaktor az egyén egészségi állapota és immunstátusza is. Az asztma vagy egyéb légúti betegségek kockázatot jelenthetnek a súlyosabb immunválasz szempontjából, és egy krónikus betegség vagy infekció miatt legyengült immunrendszer is komolyabb reakciókat válthat ki. Számos tanulmány talált összefüggést az életkor és az anafilaxia kockázata között is. A súlyos vagy fatális anafilaxia kialakulására– rendkívül alacsony kockázat mellett – elsősorban a serdülő korosztályban és a 40 év alatti felnőtteknél lehet számítani. Az allergia tüneteinek súlyosságát a pszichés tényezők (stressz, szorongás), a fizikai aktivitás (testmozgás kiváltotta anafilaxia), az alkohol- és kávéfogyasztás, illetve bizonyos gyógyszerek szedése (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, savcsökkentők, β-blokkolók, ACE-gátlók stb.) is befolyásolja, de számításba kell venni olyan külső tényezőket is, mint a magas hőmérséklet, ami szintén fokozhatja a tünetek súlyosságát. Megfigyelhető az is, hogy aránytalanul több halálos anafilaxiás eset fordul elő a betegek otthonától távol (pl. nyaraláskor), amikor nagyobb az esélye a diétahibának. Végül meg kell említeni, hogy a tünetek súlyossága az allergén típusának és mennyiségének függvényében is változhat. Az ételek feldolgozása (pl. hőkezelése) csökkentheti az allergén hatékonyságát, míg más esetekben fokozhatja azt:

–Az alma főzve és sütve legtöbbször biztonságosan fogyasztható, de nyersen tünetet okoz. A földimogyoró pörkölése azonban fokozza az allergiát, míg főzve kevésbé allergizál. Kínában például szívesen fogyasztják főzve a földimogyorót, ennek tulajdonítják a kutatók a földimogyoró-allergia alacsonyabb előfordulási gyakoriságát is. A tejben is találhatók hőre labilis allergének, amelyek a forraláskor, savanyításkor – szerkezeti átalakulás miatt – már nem, vagy csak enyhe tünetet okoznak. A kazein egy stabil szerkezet, de ennek prognosztikai jelentősége is lehet – a kazein allergiás nehezebben növi ki a tejallergiát. Érdekesség, hogy az éréssel is fokozódhat az allergizáló hatás, ezért az érettebb paradicsom allergizálóbb lehet a kevésbé érett paradicsomhoz képest. A problémát okozó allergén nagyobb mennyiségben történő elfogyasztása is súlyosabb tüneteket eredményezhet, szemben azzal, ha minimális mennyiség jut be a szervezetbe.

A komponens alapú allergiavizsgálatok óriási előnye, hogy pontosabb allergia-diagnózis felállítását teszik lehetővé, melynek során ki tudjuk szűrni a fokozott rizikójú tüneteket okozó allergiát. Mivel a vérteszt segítségével jól beazonosítható, hogy az allergén mely komponense váltja ki a tüneteket, így az allergia várható kimeneteléről is információt nyerhetünk, és arra is választ kaphatunk, hogy szükséges-e a betegeknek adrenalin injekciót magunknál tartani egy véletlen diétahiba esetére.  A komponens alapú tesztek a diéta kialakításához is nagyszerű támpontokat adnak, hiszen kideríthető az is, hogy fogyasztható-e az allergént tartalmazó étel a hőkezelést követően, vagy pedig mindenképpen muszáj lesz kiiktatni az étrendből.